Községünk híres szülöttei

Dr. Durst János (Jászkisér, 1899 - Szolnok, 1942)
Orvos, a szolnoki szegények önzetlen gyógyítója és pártfogója. Elemi iskoláit szülőfalujában, a középiskoláit Fehértemplomon, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1926-ban szerzett orvosi képesítést. Jászkiséren ő építtette az egészségházat és tüdőgondozót. 1928-tól Szolnokon a megyei kórházban dolgozott. 1930-tól OTI kerületi orvos a szolnoki gyárnegyedben. A szegény betegeket ingyen gyógyította. 1947-ben Szolnokon utcát neveztek el róla.

Foltin János (Jászkisér, -1837. január 5. - Eger, 1915. január 5.) prépostkanonok.
Foltin az elemi iskolát Jászkiséren, gimnáziumi tanulmányait Jászberényben és Egerben végezte. Az egri Hittudományi Főiskolán tanult, 1860. augusztus 6-án ott szentelték pappá. 1888-ban kapta a Szent Lászlóról nevezett sümeghi prépost címet. 1893-ban Eger városi lelkészséggel egybekötött utolsó mesterkanonoknak nevezték ki. 1899-ben az egri főkáptalani birtokok dékánjává választották. 1904-ben pankotai főesperes, 1907-ben éneklőkanonok. 1908-ban a B. Sz. Máriáról nevezett egervári prépostságra őt választották. Foltin János szülőhelyén a hívők számára saját költségén templomot emelt 1906-ban. Vagyona jelentős részét alapítványok, adományok formájában kulturális és jótékony célokra hagyta. Lelkipásztori munkássága mellett jelentős írói és tudományos tevékenységet végzett. Verseit az 1860-as években közli a Katholikus Néplap. Tudományos cikkei a Századokban, az Idők tanújában, az Egri Egyházmegyei Közlönyben, az Egerben, a Miskolcban, a Pesti Naplóban és az Irodalmi Szemlében jelentek meg. Több önálló könyve is megjelent. Elnöke volt az egri Katolikus Legényegyletnek, tagja az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesületnek. Az Egri Székesegyház kriptájában temették el.
Még több >>>

 

Gergely Andor, főjegyző
A két világháború közti időszakban a település népszerű közhivatalnoka. A közmegbecsülést elsősorban annak köszönhette, hogy a nagy gazdasági válság időszakában Jászkisér fásításával sok embernek adott munkát. Nevéhez fűződik a csemetekert létrehozása. Tamás nevű fiát hatéves korában betegség ragadta el, emlékét 6 holdas erdő őrizte. Ennek maradványa ma is létezik Tomi-erdő néven. Hivatali ideje alatt a közrend, közfegyelem kiemelkedő volt Jászkiséren.

Gócza József (Jászkisér, 1891. - Jászkisér, 1968.)
Református lelkész. Erdélyben - Szászvárosban - érettségizett 1909-ben, majd Budapesten és Heidelbergben folytatott teológiai tanulmányokat. Tanulmányai befejezése után négy évig Jászberényben szolgált, majd 1917-ben Jászkisérre helyezték segédlelkésznek. Negyven éven át volt a jászkiséri Református Egyházközség lelkipásztora, 1928-tól 1968-ban bekövetkezett haláláig. Tevékenyen vett részt a település kulturális életében. A tantestülettel karöltve alakította meg 1926-ban a Református Ifjúsági Egyesületet. Az alapítók célja az ifjúság hazafias és valláserkölcsi nevelése volt. Az ifjak Gócza József rendezésében több népszínművet is bemutattak. Szervezője volt az 1929-ben létrehozott Református Nőegyletnek, melynek elnöke - felesége - Jobbágy Irén lett. Megőrizte és rendszerezte a református egyház fennmaradt emlékeit és tárgyait.

Gócza József (Jászkisér, 1931. május 9. - Jászkisér, 1983. május 8.)
Termelőszövetkezeti elnök, országgyűlési képviselő. Ifjúkorában tisztként szolgált a honvédségnél, 1957-ben szerelt le. Hazatért Jászkisérre, ahol először Végrehajtó Bizottság titkár, majd 1962-ig tanácselnök volt. 1962-től előbb a Kossuth, majd a Kossuth és a Táncsics Termelőszövetkezetek egyesüléséből létrejött Lenin Termelőszövetkezet elnöke volt haláláig. 1968-1978 között - két ciklusban - képviselte térségünket az Országgyűlésben.
Megkapta a Munka Érdemrend arany fokozata és a Haza Szolgálatáért Érdemrend kitüntetéseket, valamint elnyerte a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címet.

Kovács Mihály, esperes plébános, kanonok, pap
Született: Jászkisér, 1867. 1890-ben szentelték pappá. Működött, Jászfényszarun, Verpeléten, Kunszentmártonban. Plébániaalapító lelkész volt 1897-től Jászszentandráson, ahol Ziegler Győző építész tervei szerint templomot építtetett. 1910-ben került Jászfelsőszentgyörgyre ahol működése nyomán jelentősen erősödött a vallásos élet. 1918-ban lett esperes, 1928-ban tiszteletbeli kanonok. Eredményes egyházi irodalmi munkásságot fejtett ki. A Jászfelsőszentgyörgyi Hangya Szövetkezet felügyelő-bizottságának tagja 1935-ben. A Jászság és Kunság minden nagy városában megfordult, speciális érdeklődése: Mária a természetben (1896), A festői szép, A művészek hivatása, Ferdeségek (1890). Filozófiai szakíró.

Küry Klára (Jászkisér, 1870. március 27. - Budapest, 1935. április 27.)
Színésznő, ünnepelt operettprimadonna. 1890-ben lépett színpadra Kolozsváron, és először, mint Hajnal Klára szerepelt. 1892-től 1904-ig a pesti Népszínház tagja. Fellépett a Vígszínházban, a Városligeti Színkörben. 1921-ben New-Yorkban is játszott.

Nemes Gerzson (1902-1988)
Vízügyi mérnök. A magyar vízügy XX századi történetének kiemelkedő alakja, árvízvédelmi, folyamszabályozási, belvízvédelmi és öntözési szakember. Részt vett az Ecsedi láp, a Fertő-tó, a Dunavölgy, a Balaton vízügyi munkálataiban, a tiszai árvizek elleni védekezésben és a Kiskörei Vízlépcső öntözőfürtjének tervezési munkáiban. Nevéhez fűződik Tiszaliget megépítése. Szolnokon a Közép-Tiszavidéki Vízügyi igazgatóságon dolgozott hosszú időn át főmérnökként. Elsőként kutatta és adta közre a Jászság első vízépítő mérnökének - Bedekovich Lőrincnek - a munkásságát. Jelentős munkája A Zagyva és a Tarna-völgy Jászkerületi Vízügyeinek krónikája (1276-1876). Vízügyi történeti írásait folyóiratokban és A Középtiszavidék vízügyi múltja című háromkötetes munkában jelentette meg. Elnökségi tagja volt a Magyar Hidrológiai Társaságnak. Megkapta a Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozatát. Szolnok város 1972-ben Pro Űrbe díjat adományozott neki.

Sántha László (Jászkisér, 1886. március 21. - Tapolca, 1954. május 9.)
Sántha elismert szőlész, botanikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1909-től az Ampelológiai Intézet munkatársa, 1931-től a Növény-egészségügyi Intézetben osztályvezető. 1940-től az intézet igazgatóhelyettese 1942-től igazgatója. 1945-46-ban az Országos Szőlészeti Intézet igazgatója. 1946-tól (nyugdíjazása után) a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa. Elsősorban a szőlő kor-tanával és növényvédelmével, a peronoszpóra és lisztharmat kérdéseivel foglalkozott. Cikkei növénytani és borászati szaklapokban jelentek meg.

T. Szeremi Borbála (Jászkisér, 1896. február 9.- Budapest, 1984. január 28.)
Eredeti foglalkozása szabómunkás. 1919-ben kapcsolódott be a szakszervezeti munkába. 1936-tól a Magyarországi Vörös Segély munkájában vett részt. 1948-tól a Munkásmozgalmi Intézetben dolgozott és a Magyar Eszperantó Szövetségben vezető szerepet töltött be. 1963-68-ig a szövetség elnöki tisztét látta el.

Ötvös Nagy Ferenc
Szolnok megyében, Jászkiséren született 1948-ban. Bokros László festőművészt és Péri József ötvösművészt tartja mesterének. A debreceni Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi karán diplomázott: néprajz-múzeológia szakon. 1980-ban Jászberényben ötödmagával megalakította az Alkotárs Képzőművészeti Csoportot, amely nagy hatással volt művészeti fejlődésére.1983-tól kezdi el kísérleteit ötvöstárgyai díszítőanyagával a zománccal. Olyan ötvöstárgyakat készített, melyeken döntő fontosságú volt a zománc, mint anyag. Nevéhez fűződik néhány - már-már feledésbe merült- zománctechnika felelevenítése. Hosszú évek kitartó munkájával sikerült újjáélesztenie az erdélyi sodronyzománcot, amelyet a XV. században magyar technikaként ismertek Európában.
Másik nagy kísérletsorozata az ajour (áttört-, ablak-) zománcra irányult. 1983-tól 1986-ig a jászberényi Tanítóképző Főiskolán a rajz tanszéken zománcművességet oktat, s még ezekben az években (1984) kezdi megszervezni a Szolnok megyei rajztanárok számára a tiszakürti zománc alkotótelepet amely az országban egyedülálló kezdeményezés volt. A Szolnok megyei Pedagógiai Intézet támogatásával s szakmai irányításával, évről-évre megrendezésre kerül ahová mára az egész ország területéről érkeznek alkotók.
Az általa újjáélesztett ötvöszománc technikákkal kapcsolatos legfontosabb szakmai hitvallása az ezt követő évekre meghatározó volt: a zománcművészeti hagyományok megőrzése, ápolása, a művészeti oktatásba történő beépítése, új lehetőségek kidolgozása, kísérletezés, a hazai ötvöszománc művészet összefogása, s európai rangra emelése.
Azonban szülővárosa Jászkisér ezek megvalósításához már szűknek bizonyult. Így került sor 1987- ben, hogy Kecskeméten telepedett le, a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyének csábításának engedve lett a műhely művészeti munkatársa. Munkásságával, mára, európai hírnevet és rangot szerzett a magyarországi ötvöszománcozásnak. 1992-ben tagja lesz a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége ötvös szakosztályának. 1996-ig volt a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészeti munkatársa. Eddigi szakmai tapasztalatait Zománcmívesség címmel kéziratban foglalta össze, amely tankönyv jegyzetként szolgál.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett az ötvöszománc-művészet oktatás szintű beindításában, melyhez tankönyv jegyzeteit, s művészeti szakkönyvét ZOMÁNCMÍVESSÉG Scolár Kiadó Bp.1997 használják. Könyvének megjelenésével több száz éves hiányt pótolt, nem csak a hazai hanem az európai ötvöszománcozás asztalán is. Az oktatásban, művésztelepeken országosan elismert szakember.         A hazai ötvösség nemzetközi hírű zománcművésze. 1996-tól a Zománcműhelyből történt eltávozásától, az ötvösségéről nem kevésbé híres alföldi városban Debrecenben fejt ki művészeti tevékenységet. Így 1999-ben kezdeményezésére és művészeti vezetésével rendezték meg az I. debreceni Ötvöszománc Szimpóziumot, mely a hazai ötvöstársadalom számára is nagy jelentőséggel bírt, ez volt az első ilyen jellegű szimpóziumuk.
Tagja a MAOE-nek, a Képző-és Iparművész Szövetség Ötvös Szakosztályának a kecskeméti Műhely Művészeti Egyesületnek, alapító tagja a Magyar Tűzzománc-művészek Társaságának. Kecskeméten él és saját műhelyében dolgozik.

Pásztor Barnabásné (Győr Mária)
Pásztor Barnabásné, született Győr Irén Mária 1937. október 13.-án született Jászladányon. Általános iskolai tanulmányait Jászladányon végezte el, majd 1952-ben beiratkozott a Jászapáti Gimnáziumba, ahol egy évig tanult, majd 1953-ban különbözeti vizsgát tett és átiratkozott a Jászberényi Tanítóképző 2. osztályába. 1956-ban érettségizett, 1956-57-ben gyakorló éveket Jászladányon a Kossuth úti iskolába töltötte. 1957-ben képesítőzött, s kapta meg tanítói oklevelét.1968-ig Jászladányon tanított és még ez évben Jászkisérre költöztek itt 1993 nyaráig, nyugdíjazásáig tanított. Tanítványai többször sikeresen vettek részt tanulmányi, kulturális – és rajzversenyeken.  Nyugdíjazása előtt 1990-ben miniszteri dicséretben részesült, 1993-ban Pedagógus Szolgálatért oklevelet kapott.
Oktató-nevelő munkája mellett rövid időn belül bekapcsolódott a település kulturális életébe, szakmai-kulturális munkája mellett 1987. évtől tagja a Csete Balázs Honismereti Szakkörnek, tagja a vezetőségnek, gazdaságvezetői teendőket látja el. A festészettel nyugdíjazása után kezdett el foglalkozni, segítség nélkül autodidakta módon, iskolai tanulmányai során szerzett ismeretei felhasználásával. Kezdetben másolgatott, a színkeverés és ecsethasználat gyakorlására. 1997-ben egy csokor kardvirág megfestésével kezdődött önálló festészete.
Egy véletlen folytán – képkeretezőnél – találkozott a Berényi Műhely egyik tagjával, aki beajánlotta alkotóik közé. 1998 óta tagja ezen alkotó közösségnek. 2000 óta részt vesz a JAK (Jász Alkotók Köre) nyári alkotó táborában. 2003-ban felvették a JAK tagjai közé. Mindkét alkotó közösség kiállításain részt vesz. Önálló kiállításai Jászkiséren és Jászladányon volt. Jászkiséren minden év karácsonyt megelőzően tartja kiállításait, az „Apáról-fiúra” rendezvény kapcsolódó programjaként.
Közös kiállításai Budapesten a Tankönyvkiadóban és a Gellért Szállóban, a Gyöngyösi Galériában vannak, rendszeresen kérik képeit az egri és a jászberényi Kyra Galériákba. A Berényi Műhely és a JAK minden kiállításainak résztvevője, illetve a Jász Világtalálkozók állandó kiállítója. Napjainkban akvarelleket fest nagy sikerrel, az érdeklődők nagy megelégedésére és gyönyörűségére.

Kezdőlap e-mail Adminisztrácó Adminisztrácó Kezdőlap

Csete Balázs Honismereti Egyesület

Jászkisériek Baráti Egyesülete

Jászkisér Gyermekeiért Alapítvány

Jászkiséri Pedagógus Női Kar

Jászkiséri Polgárőr Egyesület

Jászkiséri Sportegyesület

Teleház

Természetjárók Gyermek Egyesülete

A portált a Jászkisér Gyermekeiért Alapítvány Teleháza üzemelteti.
Cím: 5137 Jászkisér Fő út 2.
Tel./fax: 57-550-170
e-mail: jaszkiser@telehaz.hu
Tárhely: Gigaweb

Oldalunk az
NCA
támogatásával jött létre!

Oldalunk eddigi látogatóinak száma:

Made & designed:
- Juhi - Design